2014. május 3., szombat

Prológus.

-Évekkel ezelőtt tönkre tetted az életét, most pedig, mintha mi sem történt volna csak úgy ni visszasétálsz hozzá és próbálsz a közelébe kerülni. Nem ismerlek, de már eleget hallottam rólad, hogy elegem lehessen belőled. Egy féreg vagy. Egy undorító féreg. Hogy voltál rá képes? Miért tetted vele azt amit? Olyan fiatal volt még.
-Te sem fogod elhinni, a többiek sem hitték el, de megbántam azt amit tettem. El telt azóta már két év, és most vissza jöttem bocsánatot kérni tőle. Szerelmes vagyok Mirandába, és azt akarom, hogy az enyém legyen.
Szemeim tágra nyíltak a döbbenettől, csak bámultam arra a nyomorékra aki előttem állt. Hiába mondta, hogy megbánta tetteit, valahogy nem tudtam hinni neki. Arca nem szomorúságot vagy megbánást tükrözött, hanem elégedettséget. Nem szereti Mirandát. Én hülye.. Most már mindent tud rólam, a Mirandával való kapcsolatomról, az érzéseimről. Fenyegetőzni fog. Mindent meg fog tenni, csak, hogy Miranda szóba álljon vele, majd ismét szeresse. Ha kell ölni, lopni, gyilkolni fog.